A zsarolóvírusok már a kórházakat sem kímélik
Alig néhány éve annak, hogy az online bűnözők közt elterjed a ransomware-ek, azaz az úgynevezett zsarolóvírusok használata. A csalók módszerei egyre brutálisabbak, és a cégek, valamint magánemberek mellett már az egészségügyi intézmények sincsenek biztonságban.
De mit tehetünk annak érdekében, hogy hatékonyan védjük ki az aljas kibertámadásokat?
Mi az a zsarolóvírus?
A ransomware, hazai megnevezéssel élve zsarolóvírus az elmúlt évek egyik legveszedelmesebb online kártevőtípusa. Nem más, mint egy olyan szoftver, mely zárolja eszközeinket vagy titkosítja az azokon található fájlokat.
Ebből adódóan képtelenek leszünk megnyitni őket, egészen addig, míg ki nem fizetjük értük a bűnözők által megszabott váltságdíjat.
A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Ha az összeget letesszük a virtuális asztalra, az még nem jelent garanciát semmire. Egyáltalán nem biztos, hogy vissza is kapjuk féltve őrzött fájljainkat és dokumentumainkat, és személyes adataink nem a virtuális feketepiacon kötnek ki.
Célpontban a kis cégek és a nagyvállalatok
A zsarolóvírusok néhány évvel ezelőtt leginkább a gyanútlan, egyéni felhasználók gépeire utaztak. A hackerek azonban idővel rájöttek arra, hogy sokkal nagyobb összegeket is szakíthatnak abban az esetben, ha vállalkozásokat és nagyobb cégeket vesznek célba egy-egy támadással.
A legnagyobb kockázatot ezekben a támadásokban az jelenti, hogy a megtámadott cégek adatait általában nemcsak zárolják, de ki is szivárogtatják ezzel a csalók, több százezres, vagy milliós nagyságrendű károkat okozva ezzel az érintetteknek.
A tavalyi évben hatalmas port kavart például az orosz hackerek munkájának tulajdonított Ryuk zsarolóvírus megjelenése, melynek fő célpontjai a legnagyobb céges és kormányzati rendszerek voltak.
Ez a kártevő azonban csak egy a sok közül, hiszen az online világban rengeteg olyan ransomeware-rel is találkozhatunk, melyek kifejezetten a kis- és középvállalkozások, valamint magánszemélyek bizalmas adataira utaznak.
Már az egészségügyet sem kímélik
Mostanra sikerült eljutnunk odáig, hogy a kiberbűnözők a kórházakat és egészségügyi intézményeket sem kímélik. Nem elég, hogy az elmúlt hónapokban a koronavírussal való harc is leterhelte a rendszert, több, külföldi kórháznak kellett váratlan hackertámadásokkal is megküzdenie, melyeket az elkövetők célzottan a járvány tetőpontján indítottak meg, a nagyobb anyagi haszon reményében.
Ez az eset kiválóan illusztrálja azt, hogy a legelvetemültebb online bűnözőknek bizony még az emberélet sem szent, ha pénzről van szó.
Hogyan védekezhetünk a zsarolóvírusok ellen?
Mint ahogyan a legtöbb kártevőnél, úgy a zsarolóvírusok esetében is a védekezés és a felkészülés jelentheti a legjobb megoldást. Ha szeretnénk elkerülni a kellemetlen meglepetéseket, fontos, hogy kizárólag megbízható forrásból származó linkeket nyissunk meg.
Minden esetben ellenőrizzük az e-mailben kapott hivatkozások és csatolmányok hitelességét, még abban az esetben is, ha azok láthatóan megbízható féltől származnak.
A hackerek sok esetben ugyanis hivatalos leveleinkhez hasonló, megtévesztő üzenetben küldik el a kártevőkhöz vezető linket, vagy a gépünkön a zsarolóprogramot telepítő fájlokat.
Fontos továbbá, hogy rendelkezzünk olyan, megbízható programmal, mely valós védelmet nyújt a zsarolóvírusokkal és más támadásokkal szemben.
Ezen programok egyik legkiválóbbika, a Panda Adaptive Defense 360 vírusírtó, melyet nálunk is igényelhetnek a minket választó ügyfeleink.
A rendszer állandó frissítése és folyamatos fejlesztése szinte garancia arra, hogy megvédik adatainkat az illetéktelen behatolásoktól. Nem érdemes gondolkodni azon, hogy megéri-e előfizetni a szolgáltatásra.