Folyamatos a harc a káros tartalmak ellen

Az internet hétköznapi elterjedése egy új világot nyitott meg előttünk. A világháló használatával könnyedén kommunikálhatunk távoli ismerőseinkkel, hatékonyabb lett a vásárlás folyamata és a világ híreinek követése is egyszerűbb, mint korábban bármikor.

A pozitív hatások mellett azonban akadnak árnyoldalai is a felgyorsult információáramlásnak. Napjainkban egyre többet hallani ugyanis az álhírek, valamint egyéb káros tartalmak terjedéséről.

A szabadság árnyoldala

A közösségi média böngészése mára népszerű időtöltésnek számít a fiatalok és idősek körében egyaránt. Sokan azonban nem csak kikapcsolódásra és az ismerőseikkel való kapcsolattartásra használják a népszerű platformokat.

A Facebook például sok ember számára elsődleges hírforrást is jelent. A közösségi hálón különösebb szabályozás nélkül saját preferenciáink szerint iratkozhatunk fel a híroldalak tartalmaira és lehetőségünk nyílik arra, hogy kizárólag a minket érdeklő eseményeket kövessük. A jelenségnek azonban akad egy árnyoldala is ami nem más, mint az álhírek és álhír-oldalak, az úgynevezett „fake news” egyre nagyobb mértékű térnyerése.

Az elmúlt pár évben több tanulmány is foglalkozott az internetes álhírek terjedésével, az eredmények pedig megállapították, hogy a közösségi média felhasználóinak számával exponenciálisan növekszik az fake news-al dolgozó weboldalak száma is, melyből eredően a megosztások száma is évről évre nagyobb lesz. A megosztók demográfiai háttere alapvetően változó, azonban a tapasztalatok alapján elmondható, hogy az álhírek rendszeres terjesztése javarészt az idősebb korosztályra, az 50 és 65 év közöttiekre jellemző.

Az elfogultság a probléma

A kutatók szerint a fake news terjedése javarészt a tájékozatlanságnak, valamint a túlzott bizalomnak egyaránt köszönhető. Ha azt látjuk, hogy egy közeli ismerősünk megosztott valamit, mellyel preferenciáinkat tekintve alapvetően egyetértünk, elfogultak vagyunk és ritkábban mérlegeljük az átverés lehetőségét. Éppen ezért az álhír-oldalak nagy része főként az emberek érzelmeit és politikai preferenciáit próbálja kihasználni azzal a céllal, hogy virális tartalommá váljon és meghódítsa a világhálót.

Miért jó ez bárkinek?

Az ilyen jellegű tartalmak tehát több szempontból is károsak lehetnek a fogyasztóra nézve. A fake news oldalak befolyásolnak, megtévesztenek, sok esetben pedig számítógépünkre és okoseszközeinkre káros vírusokat is hordozhatnak. De sokakban felmerül a kérdés: miért éri meg bárkinek azzal foglalkozni, hogy szabad idejét álhíreket gyártásával töltse, és emberek millióit próbálja meg csőbe húzni valótlan állításokkal?! A válasz rendkívül egyszerű.

A legtöbb álhír-oldal esetében a fő cél a könnyű és gyors anyagi haszonszerzés. Az ezres vagy sokszor akár milliós nagyságrendű megosztások igen jól hoznak a konyhára az ilyen jellegű hirdetésekkel túlterhelt oldalak tulajdonosainak.

Egy másik, sokkal komolyabb és veszélyesebb ok pedig a befolyásolás. Hiszen érzelmileg túlfűtött, legősibb ösztöneinkre ható írásokkal a politikai hovatartozás és a pártpreferencia is rendkívül könnyen alakítható.

Hogyan védekezhetünk ellenük?

Az álhírek és az álhíreken át közvetített káros tartalmakkal szemben napjainkban nem egyszerű felvenni a harcot. A legjobb védekezést azonban továbbra is a tájékozottság jelenti.

Viseltessünk minden számunkra korábban ismert tartalomszolgáltató iránt fenntartással és ha lehetséges, próbáljuk meg megosztás előtt ellenőrizni a forrás hitelességét. Az eszközeinkkel szemben káros tartalmakat, vírusokat hordozó oldalakkal szemben pedig hatékony megoldást jelenthet a megbízható vírusirtó alkalmazások használata.