Kibertámadások az Egyesült Államokban
Az Egyesült Államokat a tavalyi év második felében érő rendszeres kibertámadások miatt szinte izzik a levegő Amerika és Oroszország közt.
Az elnök pénzügyi szankciókkal és kitiltásokkal bosszulná meg a nemzetközi helyzet szempontjából kedvezőtlen akciókat, az oroszok pedig az máris ellenlépéssel fenyegetőznek.
De vajon mi lesz a vége a botránynak, melyben egyre inkább úgy tűnik, hogy közvetett módon ugyan, de az egész világ érintett lehet?
Az oroszok már a szerverteremben vannak
Tavaly év végén blogunkon már foglalkoztunk az Egyesült Államok legnagyobb online biztonsági cége, a FireEye ellen elkövetett kibertámadással.
A hír ekkor gyakorlatilag az egész világot hidegzuhanyként érte, hiszen a FireEye kormányzati szervek és világszerte ismert nagyvállalatok kiberbiztonságáért egyaránt felelős.
Ha pedig a hackerek képesek voltak kijátszani egy ilyen nagy jelentőségű biztonsági céget és túljutniuk a védvonalon, akkor az ékes bizonyítéka annak, hogy senki nincs biztonságban.
Az akció annak tükrében pedig még veszélyesebbnek tűnt, hogy mint később kiderült, a fő célpont nem a FireEye, hanem egy texasi informatikai cég, a SolarWinds volt, melynek partnerei között a legtöbb USA-beli minisztérium mellett a világ legnagyobb vállalatainak jó része is megtalálható.
A félelmek pedig már csak azért sem voltak alaptalanok, hiszen a támadásokról rövid úton kiderült, hogy orosz hackerek munkája, akiknek működése erős összefüggésbe hozható az orosz hírszerzéssel.
Ebből már sejthettük azt, hogy az akció nem marad megfelelő volumenű ellenlépés nélkül. A válasz pedig a közelmúltban érkezett, és úgy tűnik, egyáltalán nem kedvez az oroszok számára.
A kibertámadások nem maradnak megtorlás nélkül
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy amennyiben az oroszok továbbra is fokozzák a nemzetközi helyzet destabilizálására irányuló kísérleteiket, abban az esetben pénzügyi szankciókat léptet életbe az ország ellen, továbbá tíz orosz diplomatát is ki utasít ki az Egyesül Államokból.
A kilátásba helyezett szankciókat természetesen az oroszok sem hagyták szó nélkül, és már be is kérették válaszul Moszkvában az amerikai nagykövetet, kilátásba helyezve azt, hogy az esetleges megtorlásnak a részükről is következményei lesznek.
A feszültség azonban úgy tűnik, nemcsak Amerikára és Oroszországra koncentrálódik.
Lengyelország például a stratégiai partnerének tekintett USA intézkedései hatására nemkívánatos személynek minősítette a varsói orosz nagykövetség három munkatársát is.
Ez a lépés pedig kiválóan előrevetíti azt, hogy a FireEye elleni kibertámadások közvetett módon milyen világszintű konfliktusok kialakulásához vezethetnek a jövőben.
Ezt mi sem igazolja jobban, minthogy a szankciókat az EU és a NATO is támogatja.
A NATO szerint Oroszország destabilizáló tevékenysége megsérti a nemzeti kötelezettségvállalásait.
Az pedig, hogy több szövetséges ország választásaiba is dezinformációs kampányok és kibertámadások formájában próbál beavatkozni, alapvetően túllépi azt a határt, amit bizonyos esetekben tolerálni lehetne.
Az EU kül- és biztonságpolitika főképviselője pedig az Unió nevében kiadott közleményében fejezte ki aggodalmát az egyre gyakoribb rosszindulatú online tevékenységek ellen.
Ezek gazdasági és diplomáciai szempontból is rendkívül károsak lehetnek és egyértelműen aláássák azokat az előnyöket, melyeket az internet és az online kommunikáció nyújtani képes a társadalom számára.